Férjem emlékére

Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet,
de a kegyetlen halál mindent összetépett.
Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél,
nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél.
Egy reményünk van, mi éltet és vezet,
hogy egyszer majd találkozunk Veled.

A Sors kezében vagyunk, adj Uram erőt még,
tedd az elviselhetetlent viselhetővé,
adj ott fent a mennyekben igaz otthont Neki,
hogy itt a szívünk megnyugvással legyen teli!  

Mit ér a szó, ha nem Te mondod nekem?
Mit ér az érintés, ha nem Te fogod kezem?
Mit ér a szerelem, ha nem Veled érezhetem?
Mit ér a kérdés, ha nem Tőled kérdezhetem?
Mit ér a csók, ha nem Tőled kérhetem?
Mit ér? Mondd: mit ér Nélküled az életem?

NYUGODJ BÉKÉBEN!!!