2011. november 13., vasárnap

Márton napi Búcsú

Szent Márton városunk védőszentje. Ezért nálunk Márton naphoz kötődik a  Búcsú. Az a sokhintás, soksátras, vattacukros Búcsú! :))) Emlékszem gyerekkoromban nagyon sokszor rossz idő volt, eső, hó, és hideg, persze ez nem tántorított el minket attól, hogy jól felszálljunk a sok-sok hintára. Mások voltak akkor a hinták, az áruk, az emberek. Sokkal, de sokkal nagyobb volt maga a Búcsú is, és hihetetlen tömeg volt, lépni alig lehetett. 
Manapság ez már nincs így.  Az utóbbi években ez is sokat változott...
De legalább az idő az utóbbi években elfogadható, hűvös, de napos, így azért mindjárt kellemesebb a pénzköltés. :)))
Kürtöskalácsot nem vettünk az idén, azt sütöttem én, de a vattacukor az nem maradhatott ki. :)
Hoztam egy kis ízelítőt...







4 megjegyzés:

  1. Időtlen idők óta nem voltam búcsúban, gyerekkoromban nagyon élveztem:)

    VálaszTörlés
  2. Már én is lassan elfelejtem milyen is a búcsú. Milyen jó lehetett a friss levegőn nézelődve vattacukrot enni! Az a szép aranyhajú csak nem a te "pici" lányod? :D

    VálaszTörlés
  3. Az a "pici" a vattacukor mögött, az enyém. :))) Meg a másik vattacukros is, az enyém, csak lemaradt a feje. :D

    VálaszTörlés